Zalaegerszeg

ismertető, Zalaegerszegi képek, galéria




Zalaegerszeg

Zalaegerszeg Zala megye székhelye, megyei jogú város, 62 ezer fő lakossal. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra, a Zalai-dombság tájegységben, a Balatontól keletre 45 km-re található.

Tekintse meg a több mint 750 éves Zalaegerszeg építészeti, természeti és idegenforgalmi értékeit, részesüljön az ott élők vendégszeretetéből. Tudta-e például, hogy a város egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak? Töltsön el családjával közösen néhány szép napot Magyarország egyik legnagyobb élményfürdőjében, a felejthetetlen szórakozást nyújtó AquaCityben, látogasson el a helyi kulturális és hagyományőrző rendezvényekre.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


align=left A Deák téren, az egykori végvár helyén (erre emlékkő emlékeztet) áll az egykori vármegyeháza, ma a megyei bíróság épülete. 1730-32 között építette Franz Allio osztrák építész. A barokk épület ma műemlék. Itt kezdte politikai pályafutását Deák Ferenc, és a mártírhalált halt Csány László.

A tér közepén áll Deák Ferenc szobra (Vay Miklós alkotása). A tér nyugati oldalát a Deák Ferenc Megyei Könyvtár zárja le, keleti oldalán a Göcseji Múzeum épülete látható. Eredetileg 1890-ben takarékpénztárnak épült az épület, melynek másik oldalán áll Göcsej kutatójának Gönczi Ferencnek a mellszobra. Itt található Kisfaludi Strobl Zsigmond zalai születésű szobrászművész, mintegy 100 darabból álló gyűjteménye is.

A
align=right barokk plébániatemplomot a város földesura, a veszprémi püspök Padányi Bíró Márton építtette 1750-60 között. A templom legértékesebb műemléke egy 17. században készített Pieta szobor. A templom északi oldalán 18. századi barokk Szent Flórián szobor, a déli oldalán copf stílusú Szentháromság szobor található.

A templommal szemben látható a plébániaház 1770 táján egyemeletesnek épített épülete, ezt századunk harmincas éveiben alakították két emeletesre. A falon Mindszenti József bíboros emléktáblája látható, aki a két világháború között - akkor még eredeti nevén Pehm Józsefként - Zalaegerszeg apátplébánosa volt veszprémi püspökké történt kinevezéséig.

align=left A plébániaház és a templom között vezet a Balatoni út, emellett találjuk a 4700 nézőt befogadó sportcsarnokot. A plébániával szemben áll az Arany Bárány Szálló, vele egybeépülve a Megyei Levéltár, és egy háromszintes irodaház. Eredetileg földszintes volt, 1765-ben a katonaság tisztjei számára készült, mint úgynevezett "kvártélyház".

A város legforgalmasabb utcáján, a Kossuth utcán végigmenve először a posta épületét látjuk, mellette az "ispitát", valaha a város kórháza volt, oldalán a gyógyítás egyik védőszentjének, Szent Rókusnak kerámia domborműve. Külön figyelmet érdemelnek a köznyelv által csak " csipkeházaknak" nevezett épületegyüttes sajátos építészeti megoldásai.A két "csipkeház" közötti téren, a Dísz téren áll egy szökőkút, amely tulipánmotívuma arra utal, hogy Zalaegerszeget gyakran nevezték a virágok városának.

align=right Vele szemben a városháza, előtte Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek 1989-ben felállított lovasszobra. A városháza mögött találjuk a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet, ami 1904-ben épült zsinagógának. A Dísz tér másik oldalán érjük el a Hevesi Sándor Színházat.

Az utca végén Csány Lászlónak, a reformkor zalai politikusának, későbbi miniszternek és a szabadságharc vértanújának szobra áll, mögötte az evangélikus templom. Nem messze tőle nyugati irányban a Göcsej felé vezető úton találjuk az 1942-ben épített magyaros stílusú református templomot és egy 18. századi kálvária kápolnát. A város közepén lévő parkban állították fel 1997-ben IV. Béla szobrát.

align=left A város két legtöbbet látogatott szabadtéri múzeuma a Göcseji Falumúzeum és a Magyar Olajipari Múzeum egymás mellett helyezkednek el. A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit.

A KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK


A város körül három irányban három kirándulási lehetőséget ajánlunk az érdeklődőknek. A Balaton felé vezető úton a központtól 4 km-re a Csácsi városrészben található egy arborétum, mely 84 hektáros területén bemutatja a hazánkban tenyésző fafajokat. A Göcsej felé vezető úton érünk ki az Alsóerdőhöz, ami kedvelt kirándulóhely.

align=right A dombon áll a TV-torony és presszó. 1975 óta fogadja a látogatókat. 62 méter magas kilátóteraszáról tiszta időben az Alpokig ellátni. A TV-toronytól az Alsóerdei út felé az azáleás völgyben a botanika ritkaságaiban gyönyörködhetünk.

A város északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. Egy patak felduzzasztásával hozták létre 1975-ben. Kényelmes strand és a kézművesek alkotóháza található a partján kellemes környezetben.

A VÁROS TÖRTÉNETE


align=left Első említése 1247-ből származik, de már az őskortól folyamatosan lakott. Királyi falu, később mezőváros. Jelentősége akkor nő meg, amikor Kanizsát 1600-ban elfoglalják a törökök. Ezután Egerszeg vára hivatott védeni - a Zala folyó mocsarával - Dunántúl egy részét. Palánkvára központja lesz a kialakuló végvári láncnak.

A török csak egyszer foglalta el (1664) rövid időre. A 18. század elejétől egyre gyakrabban tartották itt a megyegyűléseket, s az egykori vár területén 1732-re felépül a vármegyeháza a megyegyűlési teremmel, ezzel a megye székhelye Zalaegerszegen állandósul. 1885-ben nyeri el a rendezett tanácsú város jogállását, s az ezt követő évtized, valamint az 1920-30 közötti évtizedben fejlődik a legdinamikusabban a második világháború előtt.

align=right Az 1945 utáni szakasz pedig egy sokoldalú, intenzív településfejlesztő periódusa a városnak. Ma több általános- és középiskolája mellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara intézetei teszik teljessé az oktatási struktúrát. Sikeres vállalkozások, kereskedelmi, ipari cégek biztos fejlődést jelentenek a városnak. A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre fontosabb szerepet kap a turizmus is. Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben és az AQUATHERMA termálfürdőben vehetik igénybe a vendégek.

Települések Zalaegerszeg közvetlen közelében

Települések Zalaegerszeg környékén

Látnivalók