Zalaegerszeg ismertető, turisztikai információk Zalaegerszegről, zalaegerszegi képek, galéria | Zalaegerszeg.ÚtiSúgó.hu


Zalaegerszeg

ismertető, Zalaegerszegi képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Zalaegerszeg

Zalaegerszeg Zala megye székhelye, megyei jogú város, 62 ezer fő lakossal. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra, a Zalai-dombság tájegységben, a Balatontól keletre 45 km-re található.

Tekintse meg a több mint 750 éves Zalaegerszeg építészeti, természeti és idegenforgalmi értékeit, részesüljön az ott élők vendégszeretetéből. Tudta-e például, hogy a város egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak? Töltsön el családjával közösen néhány szép napot Magyarország egyik legnagyobb élményfürdőjében, a felejthetetlen szórakozást nyújtó AquaCityben, látogasson el a helyi kulturális és hagyományőrző rendezvényekre.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


A Deák téren, az egykori végvár helyén (erre emlékkő emlékeztet) áll az egykori vármegyeháza, ma a megyei bíróság épülete. 1730-32 között építette Franz Allio osztrák építész. A barokk épület ma műemlék. Itt kezdte politikai pályafutását Deák Ferenc, és a mártírhalált halt Csány László.

A tér közepén áll Deák Ferenc szobra (Vay Miklós alkotása). A tér nyugati oldalát a Deák Ferenc Megyei Könyvtár zárja le, keleti oldalán a Göcseji Múzeum épülete látható. Eredetileg 1890-ben takarékpénztárnak épült az épület, melynek másik oldalán áll Göcsej kutatójának Gönczi Ferencnek a mellszobra. Itt található Kisfaludi Strobl Zsigmond zalai születésű szobrászművész, mintegy 100 darabból álló gyűjteménye is.

A
barokk plébániatemplomot a város földesura, a veszprémi püspök Padányi Bíró Márton építtette 1750-60 között. A templom legértékesebb műemléke egy 17. században készített Pieta szobor. A templom északi oldalán 18. századi barokk Szent Flórián szobor, a déli oldalán copf stílusú Szentháromság szobor található.

A templommal szemben látható a plébániaház 1770 táján egyemeletesnek épített épülete, ezt századunk harmincas éveiben alakították két emeletesre. A falon Mindszenti József bíboros emléktáblája látható, aki a két világháború között - akkor még eredeti nevén Pehm Józsefként - Zalaegerszeg apátplébánosa volt veszprémi püspökké történt kinevezéséig.

A plébániaház és a templom között vezet a Balatoni út, emellett találjuk a 4700 nézőt befogadó sportcsarnokot. A plébániával szemben áll az Arany Bárány Szálló, vele egybeépülve a Megyei Levéltár, és egy háromszintes irodaház. Eredetileg földszintes volt, 1765-ben a katonaság tisztjei számára készült, mint úgynevezett "kvártélyház".

A város legforgalmasabb utcáján, a Kossuth utcán végigmenve először a posta épületét látjuk, mellette az "ispitát", valaha a város kórháza volt, oldalán a gyógyítás egyik védőszentjének, Szent Rókusnak kerámia domborműve. Külön figyelmet érdemelnek a köznyelv által csak " csipkeházaknak" nevezett épületegyüttes sajátos építészeti megoldásai.A két "csipkeház" közötti téren, a Dísz téren áll egy szökőkút, amely tulipánmotívuma arra utal, hogy Zalaegerszeget gyakran nevezték a virágok városának.

Vele szemben a városháza, előtte Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek 1989-ben felállított lovasszobra. A városháza mögött találjuk a Városi Hangverseny- és Kiállítótermet, ami 1904-ben épült zsinagógának. A Dísz tér másik oldalán érjük el a Hevesi Sándor Színházat.

Az utca végén Csány Lászlónak, a reformkor zalai politikusának, későbbi miniszternek és a szabadságharc vértanújának szobra áll, mögötte az evangélikus templom. Nem messze tőle nyugati irányban a Göcsej felé vezető úton találjuk az 1942-ben épített magyaros stílusú református templomot és egy 18. századi kálvária kápolnát. A város közepén lévő parkban állították fel 1997-ben IV. Béla szobrát.

A város két legtöbbet látogatott szabadtéri múzeuma a Göcseji Falumúzeum és a Magyar Olajipari Múzeum egymás mellett helyezkednek el. A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit.

A KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK


A város körül három irányban három kirándulási lehetőséget ajánlunk az érdeklődőknek. A Balaton felé vezető úton a központtól 4 km-re a Csácsi városrészben található egy arborétum, mely 84 hektáros területén bemutatja a hazánkban tenyésző fafajokat. A Göcsej felé vezető úton érünk ki az Alsóerdőhöz, ami kedvelt kirándulóhely.

A dombon áll a TV-torony és presszó. 1975 óta fogadja a látogatókat. 62 méter magas kilátóteraszáról tiszta időben az Alpokig ellátni. A TV-toronytól az Alsóerdei út felé az azáleás völgyben a botanika ritkaságaiban gyönyörködhetünk.

A város északi részén, a Zala folyótól északra található a Gébárti-tó. Egy patak felduzzasztásával hozták létre 1975-ben. Kényelmes strand és a kézművesek alkotóháza található a partján kellemes környezetben.

A VÁROS TÖRTÉNETE


Első említése 1247-ből származik, de már az őskortól folyamatosan lakott. Királyi falu, később mezőváros. Jelentősége akkor nő meg, amikor Kanizsát 1600-ban elfoglalják a törökök. Ezután Egerszeg vára hivatott védeni - a Zala folyó mocsarával - Dunántúl egy részét. Palánkvára központja lesz a kialakuló végvári láncnak.

A török csak egyszer foglalta el (1664) rövid időre. A 18. század elejétől egyre gyakrabban tartották itt a megyegyűléseket, s az egykori vár területén 1732-re felépül a vármegyeháza a megyegyűlési teremmel, ezzel a megye székhelye Zalaegerszegen állandósul. 1885-ben nyeri el a rendezett tanácsú város jogállását, s az ezt követő évtized, valamint az 1920-30 közötti évtizedben fejlődik a legdinamikusabban a második világháború előtt.

Az 1945 utáni szakasz pedig egy sokoldalú, intenzív településfejlesztő periódusa a városnak. Ma több általános- és középiskolája mellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara intézetei teszik teljessé az oktatási struktúrát. Sikeres vállalkozások, kereskedelmi, ipari cégek biztos fejlődést jelentenek a városnak. A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre fontosabb szerepet kap a turizmus is. Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben és az AQUATHERMA termálfürdőben vehetik igénybe a vendégek.

Települések Zalaegerszeg közvetlen közelében

Települések Zalaegerszeg környékén


Látnivalók
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu